Szociális Munka

Szociális Munka

Öngyilkosság fogalma, meghatározása

2017. július 18. - Krisztina Kincses

Öngyilkosságot követ el az az ember, aki életének saját maga vet véget.

Az öngyilkossághoz három kritérium tartozik:

  1. a meghalás tudatos szándéka
  2. egy módszer képzete, amely módszer alkalmas az élet kioltására
  3. e módszer cselekvéssémájának megvalósítása

Öngyilkossági kísérletről beszélünk, ha valaki a meghalás, az öngyilkosság szándékával károsítja saját szervezetét, de ennek következtében nem hal meg.

Az öngyilkosság három meghatározó jegyéből következik, hogy a kísérlet négy körülmény ~ vagy ezek kombinációja ~ miatt lehet sikertelen:

1.a meghalás szándéka nem elég erős vagy nem egyértelmű

2.az öngyilkosság módszere nem , vagy nem elégé hatékony

3. az öngyilkossági cselekedet hibás vagy inadekvát

4. a halál bekövetkezése előtt külső segítség ~ amelyet többnyire orvosi beavatkozás is kísér vagy követ ~ a szervezet károsodását megakadályozza, megállítja, vagy megszünteti.

Stendel volt az aki szerint az öngyilkosságot sikerrel végrehajtók és a kísérletet tevők két különböző csoportot alkotnak, a kísérletesek többsége nem akar öngyilkos lenni, csupán öngyilkossági gesztust hajt végre valamilyen interperszonális, egzisztenciális cél érdekében.

Stengel az öngyilkossági kísérlet e formáját paraszuicidiumnak nevezte.

Az öngyilkossági kísérletek minősítésével olyan módon is baj van, hogy ezeknek a nagy hányada nem kerül bele a hivatalos statisztikába.

Az öngyilkosságot megkísérlő gyakran maga is aktívan közreműködik, miután magához tért és hozzátartozóival beszélt, hogy esetét balesetnek véletlennek tartsák.

Egyedül az öngyilkosság-kutatás legfontosabb nemzetközi központjának számító LOS ANGELES-I SUICIDE PREVENTION CENTER alkották meg a jelenség tipológiáját is. Shneidman a halálhoz való viszonyulás szerint tipizál.

Shneidman tipológiájának négy alapkategóriája van:

1. szándékos;

2. félig szándékos;

3. akaratlan;

4. szándékellenes öngyilkossági viselkedésről beszél

forrás: vasgabi.hu

Vas Gabriella szociális munkás honlapja

szociális munkások egy élhetöbb világért

szociális munkásként ill oktatóként rengeteg információ található a honlapomon

Honlapom kiterjedt tartalommal, vizsgaanyagokkal, többek között a következő témákkal foglalkozik:

Szociális munka hajléktalanokkal, Öngyilkossági cselekmények vizsgálata, Szociális munka fogyatékkal élőkkel, GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT, idősek segítésének lehetőségei, pszichológia, gyógyszertan stb. 

Jelen vagyok a facebookon is a könnyebb elérhetőség kedvéért facebook.com

 

Öngyilkosság vizsgálata mint jelenség napjainkban

Szakdolgozatom témája az öngyilkossággal kapcsolatos nézetek, a szociális munkás szerepe az öngyilkosságok megelőzésében és az egészségügyben a prevenció és a rehabilitáció kapcsán.

Témaválasztásomban meghatározóak voltak a mindennapi életben szerzett tapasztalataim, melyek közvetlenül a munkámmal függnek össze.

Munkámban egyaránt jelen van a siker és a nehezen feldolgozható kudarc élménye is. Az előbbi bátorít, az utóbbi megerősít abban, hogy a témával elmélyültebben foglalkozzak.

Fő irányvonal, hogy hogyan látják az egészségügyi dolgozók a szociális munkás szerepének fontosságát, fontosnak és elképzelhetőnek tartják-e a közös és párhuzamos munkát az öngyilkosságok megelőzése vagy a magas arányszámok csökkentése érdekében? Kell-e a szociális munkás az egészségügyi dolgozók mellett és látnak-e esélyt a prevencióra?

Mik a tapasztalatok az öngyilkosságok során?

A szakdolgozat témaválasztása abból az okból esett az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérletek tanulmányozására, hogy egy képet kapjunk arról milyen jelentősséggel bír a szociális munkás az öngyilkosság megelőzésében, hogy rávilágítsunk arra mire kell és kellene odafigyelünk és, hogy hogyan érvényesül és érvényesülne még hatékonyabban a szociális munka az egészségüggyel párhuzamosan illetve egymást segítve.

A szakdolgozat két nagy részből tevődik össze. Egyik, ilyen nagyobb rész az irodalom feldolgozás, ahol pontos képet kaphatunk arról, hogy mi is az az öngyilkosság, hogyan jelenik meg a különböző társadalmakban, és miként vélekednek különböző emberek, tudósok, orvosok, pszichiáterek stb. erről a kérdésről. A második nagy fejezet a saját kutatáson alapuló kérdőíves felmérés és interjúk feldolgozásából álló rész, amelyben közvetlen betekintést nyerünk a jelenlegi helyzetbe. Itt találkozunk közvetlenül a napjainkban, Bács-Kiskun megyében, ezen belül is Kecskeméten dolgozó egészségügyi és szociális szakemberek véleményével, tapasztalataival és terveivel, meglátásaival. Ennek a résznek nagyon fontos jelentősége az, hogy az irodalomból megismert jelenségeket össze tudjuk vetni a mai nézetekkel, tapasztalatokkal és mint végül kiderül szinte minden megtalálható a gyakorlatban is. Egy nagyon fontos észrevétel még, ami ugyancsak itt lel napvilágra, hogy nagyon nagy az érdeklődés a szociális munka iránt ebben az esetben, és bár még az egészségügyi dolgozók nem igazán látják tisztán a lehetséges közös munka végeredményét, abban azért mindannyian egyetértettek, hogy nagyon nagy szükség van a szociális munkára ezen a területen. Igaz több esetben elhangzott az is, hogy a gördülékeny közös munka megteremtéséhez némi szemléletváltásra is szükség lenne a társadalomban.

forrás: vasgabi.hu

Hajléktalanság

Mi a véleményed a hajléktalanokról?

Tehetünk valamit mi is (NEM hajléktalanok, és nem szociális munkások) embertársaink életének élhetőbbé tételéért? 

A hajléktalanná válás okai meglehetősen stabilnak tűnnek. Ez elsősorban azért van így, mert folyamatosan a strukturális okok- a lakhatás és a foglalkoztatás- játsszák a legfontosabb szerepet.

A közvetlen kiváltó okokat tekintve a következőket látjuk:

- Az esetek mintegy kétharmad részében kapcsolati konfliktusok állnak a háttérben.

- Az intézményekből való kikerülés az utóbbi egy két évben 10-15 százalékban oka a hajléktalanná válásnak.

- Növekedni látszik  a gazdasági  okokból bekövetkező hajléktalanság aránya.

Különböző vizsgálatok adatai szerint az emberek nem közvetlenül a hajléktalanná válást követően keresik fel a hajléktalanszállásokat, hanem később.

A hajléktalan emberek legjellemzőbb, legnépesebb csoportjai a következőképpen határozhatók meg:

- Állami nevelés megszűnése vagy családi konfliktus, ritkábban börtönből szabadulás miatt utcára kerültek csoportja, amely zömmel hátrányos helyzetű, főleg alacsony iskolai végzettségű fiatalokból áll.

- A lassan lecsúszók csoportja, amely korábban hagyományosan iskolázatlan, szegény, főleg mezőgazdaságból, illetve vidéken élő  családok jellemzően ipari szakképzettséget szerző leszármazottjaikból áll, akik számára részben mentálisan jelent túlzott terheket a nagy ugrás, részben pedig az egzisztenciális gondok megoldásához, elviseléséhez hiányzott a stabil kulturális, illetve családi háttér.

- A rossz mentális állapotúak csoportja, akik pszichiátriai, elmeszociális, szociális otthonból, kórházból kerülnek ki vagy értelmi fogyatékosok.

- A hosszú ideje hajléktalanok csoportja, akik közel tíz éve vagy annál is régebben élnek hajlék nélkül, akik jellemzően legalább középkorúak és alacsony iskolai végzettségűek.

Szociális munkásként és oktatóként sokat foglalkoztam ezzel a témával, szeretném tovább fejleszteni ismereteim ezért szükségem van minden véleményre minden korosztályból, minden társadalmi szférából. Kérlek benneteteket segítsétek munkámat véleményeitekkel. A téma további részletei megtalálhatóak honlapomon: http://vasgabi.hu vagy facebook oldalamon: https://www.facebook.com/vasgabi.hu

forrás: vasgabi.hu

 

süti beállítások módosítása